Nem szokatlan, minden nap megtörténik…hangzik el a dalban többször, aminek felvétele hatvan éve készült, s pár hónappal később, naptárilag már a következő évben, 1965-ben jelent meg Tom Jones második kislemezén. Huszonnégy évesen énekelte lemezre és ma, nyolcvannnégy évesen is énekli. Brilliánsan. It’s not unusual…Nem szokatlan. Nem?
De bizony az.
Ahogy sok-sok minden vele és a dallal kapcsolatban is.
Vajon hányszor énekelhette el az évtizedek alatt!
Van felvétel, amin Stevie Wonder neki énekli világhírű dalának egy részletét, meg olyan is, ahol Sammy Davis Jr. épp azt mutatja meg, mi lenne az igazi neki való előadásmód. Mi lenne a „usual”, a szokásos, fehér fiúnak való, vad mozgásoktól mentes, nagyéneklős verziója a dalnak.
Hogy aztán Sally Barker saját előadásához Sammy Davis Jr. zseniális bolondozása közben csodálatosan elénekelt dalrészletéből vette-e ötletét, vagy sem, nem tudható. Mindenesetre balladává formálta a dalt és nem érdekelte, hogy szokatlan-e, vagy sem, ötvenöt évesen elindult a BBC One The Voice tehetségkutató versenyén, aminek zsűrijében, a hátukat mutató fotelek egyikében Tom Jones ült. Naponta történik ilyen? Hát nem. Ez mégis megtörtént.
Megejtőn.
Mondhatnánk: it’s not unusual. Nem, nem az, csak ritka.
Így aztán megindító őt hallgatni, látni.
Sally Barker minden hangjával az egymás felé fordulás gazdagságát üzeni.
Ami akár minden nap megtörténhetne.
It’s not unusual…

Sally Barker (2014)

Tom Jones (1968)

Tom Jones Sammy Davis Juniorral

Megosztom mással